Képregényes világtörténet 1.A Nagy Bummtól Nagy Sándorig

Van egy könyvtípus, amelyet a felnőttek gyerekeknek vesznek meg, aztán maguk olvassák el éjszaka. Larry Gonick Képregényes világtörténete ilyen. Az első kötet a világegyetem keletkezésétől Nagy Sándor haláláig jut el, nagyjából háromszázötven oldalon, és közben egyszer sem válik unalmassá.

Gonick a hetvenes évek végén kezdte füzetekben rajzolni a sorozatot, amelyet aztán gyűjteményes kötetekben adtak ki; az első, a sorozat első hét részét tartalmazó kötet 1990-ben jelent meg The Cartoon History of the Universe címmel. A Nyitott Könyvműhely 2008 decemberében adta ki magyarul, Képregényes világtörténet 1. – A Nagy Bummtól Nagy Sándorig címmel, nagy alakú, kartonált kiadásban.

Hogyan lesz a sumer agyagtáblából poén

A kötet mesélője egy kissé szórakozott professzor, aki időgéppel utazik a történelem különböző pontjaira, és közben kommentálja, amit lát. Ez a keret fontosabb, mint elsőre látszik: Gonick így folyamatosan jelen lehet, megjegyzéseket tehet, kiszólhat az olvasóhoz, és jelezheti, hol bizonytalanok a források.

Az első fejezetek a csillagászattól és az élet kialakulásától jutnak el az emberig, aztán jön a földművelés, a városok, az írás. Ezután a kötet nagy része az ókori Közel-Keletre, Egyiptomra, a héberek történetére, a perzsákra és a görögökre koncentrál. A végén Nagy Sándor hódításai zárják le az első nagy ívet.

A humor szinte minden panelen jelen van, de ritkán öncélú. Gonick abból csinál viccet, ami a forrásokban tényleg abszurd: a királyok önimádó feliratai, a véget nem érő háborúk, a hatalmi logika, amely évezredek óta ugyanúgy működik. A poén nála gyakran maga a tanulság.

Különösen jól sikerültek azok a részek, ahol Gonick a nagy elbeszélések mögé néz. A sumer városállamok vízért folytatott vitáiból, az egyiptomi fáraók építkezéseiből vagy az athéni demokrácia ellentmondásaiból egyaránt kiderül, hogy a történelmet nem elvont erők, hanem ellentmondásos, gyakran kisszerű emberek alakítják. Ez a szemlélet sokkal emberibbé teszi az ókort, mint a legtöbb iskolai tankönyv.

Alapos kutatás, karikatúrába csomagolva

A képregény könnyed felszíne alatt komoly munka van. Gonick a forrásokat ismeri, a bibliai elbeszéléseket például nem kezeli egyszerű történelemként, hanem jelzi, mi tudható róluk régészetileg és mi nem. A görög fejezetekben Hérodotosz és Thuküdidész nyomán halad, és az olvasó érzi, hogy a szerző maga is élvezi ezeket a szövegeket.

Mindez persze egyszerűsítés. Egy képregény nem tud lábjegyzetelni, és Gonick néhol sarkosabban fogalmaz, mint egy történész tenné. A kutatás állása is változott az eredeti megjelenés óta, különösen az emberi evolúció és a korai civilizációk kronológiája terén. Aki pontos évszámokat akar bemagolni, annak ez nem tankönyv.

Fontos a nézőpont is. Gonick az első kötetben elsősorban a Közel-Kelet és a Földközi-tenger világát mutatja be; India és Kína részletesebb tárgyalása a későbbi kötetekre marad. Ez nem hiba, csak tudni érdemes, mielőtt valaki teljes világtörténetet vár egyetlen kötettől.

A rajz, amely nem akar szép lenni

Gonick fekete-fehér stílusa egyszerű és gyors. A figurák karikatúraszerűek, a hátterek vázlatosak, és egy-egy oldalon sok a szöveg. Aki a mai, festett hatású képregényekhez szokott, elsőre talán szegényesnek látja. Ez azonban a műfajhoz illő döntés: a rajz itt a magyarázat része, nem önálló látvány. A térképek, idővonalak és a sokszereplős tömegjelenetek világosak és könnyen követhetők.

A nagy, A4-es formátum kifejezetten jól áll a könyvnek, mert a sűrű oldalak így is olvashatók maradnak.

Egy dologra érdemes felkészülni: ez nem az a könyv, amelyet egy délután alatt végig lehet lapozni. Az oldalak sűrűek, a szöveg sok, és a legjobb, ha az ember fejezetenként, kisebb adagokban halad.

Kinek ajánljuk?

Kamaszoknak, akik szerint a történelem unalmas, és felnőtteknek, akik elfelejtették, amit az iskolában tanultak. Tanároknak is hasznos, mert egy-egy fejezet jó beszélgetésindító lehet az órán. Aki kifejezetten tudományos alaposságot keres, inkább kiegészítésként olvassa, ne helyettesítőként.

A szerző egyéb munkáiról, köztük a tudományos képregény-kalauzairól, Larry Gonick szerzői oldalán írtunk.

Ha tetszett

A sorozat folytatásai, a Cartoon History of the Universe további kötetei Kínától Rómáig és tovább viszik a történetet. Ha a képregény és a komoly téma párosa érdekli, Marjane Satrapi Persepolis II. kötete a közelmúlt iráni történelmét mutatja meg személyes nézőpontból. Az emberiség hosszú távú történetének prózai, de hasonlóan merész összefoglalásához pedig Jared Diamond Guns, Germs, and Steel (1997) című könyve ajánlható.