Ruth Benedict

Ruth Benedict 1887-ben született New Yorkban, és 1948-ban halt meg. Az amerikai kulturális antropológia egyik meghatározó alakja volt, és a XX. század első felének kevés olyan tudósa közé tartozott, akiknek könyveit a szakmán kívül is tömegesen olvasták.

Későn érkezett a tudományhoz

Benedict angol irodalmat tanult a Vassar College-ban, és csak harmincas évei elején fordult az antropológia felé. A Columbia Egyetemen Franz Boas tanítványa lett, akinél doktorált, majd ugyanott tanított. Boas iskolájától örökölte azt a meggyőződést, hogy a kultúrák nem egy fejlődési létra fokai, és hogy egy közösség szokásait a saját összefüggésükben kell megérteni, nem a megfigyelő mércéjével mérve. Közeli barátja és pályatársa volt Margaret Mead.

Benedict verseket is írt, Anne Singleton álnéven publikálta őket. Ez az irodalmi érzék a tudományos prózáján is érződik: könyvei világosak, jól szerkesztettek, és kerülik a szakzsargont.

A fő művek

A Patterns of Culture (1934) tette ismertté. Benedict három társadalmat hasonlít össze, az új-mexikói zuni pueblo indiánokat, a melanéziai dobuiakat és az északnyugati parti kwakiutlokat, és azt állítja, hogy minden kultúra egyfajta egységes mintázatot, személyiséghez hasonló jellegzetes beállítódást alakít ki. A könyv a kulturális relativizmus egyik legnagyobb hatású népszerű megfogalmazása lett.

A második világháború idején Benedict a rasszizmus ellen is fellépett. A Race: Science and Politics (1940) a fajelméletek tudományos alaptalanságát mutatja be, és Gene Weltfishsel közösen írt ismeretterjesztő füzetet is a témáról.

Ugyanebben az időszakban kapta a megbízást, amelyből a Krizantém és kard (The Chrysanthemum and the Sword, 1946) született. A háborús információs hivatal felkérésére írt könyv Japán kultúráját próbálja megmagyarázni egy olyan szerzőtől, aki soha nem járt az országban. Innen ered a szégyenkultúra és a bűnkultúra híres, azóta sokat bírált szembeállítása. A könyv Japánban is nagy visszhangot keltett, és ma is az egyik legtöbbet idézett antropológiai munka.

Benedict a háború után a Columbia Egyetemen nagyszabású kutatási programot vezetett a jelenkori kultúrákról, de 1948-ban váratlanul meghalt.

Benedict hatása a szakmán belül is jelentős maradt. A „kultúra és személyiség” iskola, amelynek Mead mellett egyik vezető alakja volt, évtizedekig meghatározta az amerikai antropológiát. A későbbi nemzedékek sokat bírálták ezt az irányt, mert hajlamos volt egész népeket egyetlen jellemvonással leírni, de az a kérdése, hogyan formálja a kultúra az egyént, ma is az antropológia központi kérdése.

A krizantémtól a mintázatokig

A magyar olvasónak a Krizantém és kard a kézenfekvő kezdés, amelyet magyarul a Nyitott Könyvműhely adott ki. Érdemes úgy olvasni, hogy tudjuk: háborús megrendelésre, távolból készült munka, amelynek tételeit a későbbi kutatás sok ponton árnyalta vagy cáfolta. Aki angolul is olvas, a Patterns of Culture megmutatja, honnan jön ez a gondolkodásmód. További antropológiai ajánlóinkat az Antropológia polcon gyűjtjük.